A szerz� k�l�n sz�l a cs�k�k �llom�nyszab�lyoz�s�r�l is, hiszen ez a mad�r – amely haz�nkban egy�bk�nt v�dett, �s eszmei �rt�ke 10 ezer forint – Belgiumban �ri�si probl�m�t okozhat: megeszi a toj�sokat, vagy ak�r a fiatal madarakat is. Emellett mindk�t mad�r �ltal a mez�gazdas�gban okozott k�rok m�rt�ke is jelent�s.

Belgiumban k�l�nf�le szigor� szab�lyokat betartva 2009 �ta n�gy varj�f�le �llom�nya szab�lyozhat�: a kormos varj��, a cs�k��, a szajk�� �s a szark��. Ezek k�z�l a vad�szati t�rv�ny a szajk� �s a cs�ka elejt�s�t enged�lyezi pusk�val, a kormos varj� �s a szarka skandin�v varj�csapd�val, m�g az ut�bbi Larsen-csapd�val is befoghat�. A Larsen-csapda el�nye, hogy k�nnyen sz�ll�that�, illet�leg nehezen sz�rhat� ki a ter�leten, �gy kev�sb� kell tartani a vand�lokt�l. A megfelel� ideiglenes csapd�z�si enged�lyek beszerz�se ut�n a Flamand Hubertus Sz�vets�g 2012-ben ennek a csapdat�pusnak a hat�konys�g�t a varjak �s a cs�k�k eset�ben is vizsg�lta.

A varjak eset�ben k�t csapd�t (egy Larsent �s egy skandin�v varj�csapd�t) helyeztek ki, h�v�mad�rk�nt pedig egy kormos varjat haszn�ltak. Az eredm�nyek azt mutatj�k, hogy nincs jelent�s k�l�nbs�g a k�t t�pus hat�konys�ga k�z�tt. A cs�k�k eset�ben annak ellen�re, hogy csak a skandin�v csapd�ban haszn�ltak h�v�madarat, az eredm�nyek nagys�grendileg itt is megegyeztek. A sz�vets�g �sszegz�sk�nt meg�llap�totta, hogy mindk�t csapdat�pus hat�sos lenne a varj�f�l�k �llom�nyszab�lyoz�s�ra, ha ennek a jogi h�ttere is tiszt�zott lenne.

Nem mell�kes az a tendencia, hogy azokban az esetekben, amikor mindk�t t�pusban h�v�madarat haszn�ltak, a befog�sok sz�ma drasztikusan megn�tt, m�g a csali n�lk�li csapd�k szinte kiv�tel n�lk�l �resen maradtak. A Flamand Hubertus Sz�vets�g a j�v�ben tervez tov�bbi hasonl� k�s�rleteket, amelyekkel szeretn�k felh�vni a varj�f�l�k �ltal okozott probl�m�ra a figyelmet, egyben rem�lik, hogy a korm�ny bizony�t�kk�nt kezeli a k�s�rleteiket, �gy a jelenlegi probl�m�k �s k�rok megoldhat�ak lesznek.

4 tipp, hogy mik�nt fogjunk szark�t Larsen-csapd�val

1. L�togassa meg a csapd�kat napi rendszeress�ggel:

- Bizonyosodjon meg r�la, hogy van-e fog�s. Ha van, akkor minden madarat, amely nem szarka, szabadon kell engedni.

- Ellen�rizze a h�v�mad�r v�z- �s �lelemell�t�s�t, mert nagyon fontos, hogy a „csal�tek” j� �llapotban legyen, hiszen �gy jobban felh�vja mag�ra a befogni k�v�nt mad�r figyelm�t, ezzel pedig n� a sikeres befog�s es�lye.

2. M�rcius elej�t�l figyelje meg a p�rz� szark�kat, k�l�n figyeljen a f�szek k�zel�ben l�v� „�rszemre”. Tegye a csapd�t az �rszem l�t�ter�be, amennyiben lehets�ges, kevesebb, mint 90 m�terre a f�szekt�l. Amennyiben ez nem lehets�ges, a bokrok, s�v�nyek, �s erd�k sz�lei j� v�laszt�snak bizonyulhatnak.

3. Amennyiben k�t nap alatt semmit sem fogott a h�v�mad�rral ell�tott csapd�val, �gy vigye azt egy m�sik helyre. Ha a szarkap�r m�g mindig a helysz�nen tart�zkodik, megpr�b�lhatja a csapd�z�st egy m�sik h�v�mad�rral.

4. Amennyiben h�v�mad�r helyett csak csal�tekkel pr�b�lkozik, �gy ne tegye a csapd�t r�tre, sokkal ink�bb egy fa l�ba szolg�lhat ide�lis elhelyez�si pontk�nt. A legsikeresebben m�k�d� csali a toj�s �s a feh�r keny�r, de m�g �gy is sok id�be telhet, mire sikeres csapd�z�st tudhatunk magunk m�g�tt. Ebben az esetben 10-14 sikertelen nap ut�n �rdemes tov�bbk�lt�ztetni a csapd�t.

Ford�totta: Marc Van Olmen �s K�kai M�rton

Kormos varj� csapd�z�sa csalimad�rral

(fot�: Erik Wille)

Szark�k a k�r alak� csapd�ban

(fot�: Gert Wouters)

Hagyom�nyos varj�fog� ketrec k�z�pbeugr�val

(fot�: Gert Wouters)

K�r alak�, teljesen f�mb�l k�sz�lt varj�csapda

(fot�: Marc van Olmen)