- A n�di farkasnak vagy n�pi nev�n toporty�nnak is nevezett vad a Si� �s a Kapos ment�n kialakult �kol�giai folyos�n terjeszkedik - mondta Kir�ly Istv�n, a Tolna megyei vad�szkamara titk�ra. - Az Orm�ns�gban k�t �vtizede felt�nt faj egyedei a gemenci erd� Tolna �s B�cs-Kiskun megyei r�sz�n m�r t�z �vvel ezel�tt felbukkantak, jelenleg nagy sz�mban fordulnak el� a Si�-S�rv�z ment�n is.

Az �llat szaporod�si id�szaka vad�szati szempontb�l k�m�leti id�, de nem v�dett faj, �gy szabad vad�szni. A vad�szt�rsas�gok vadgazd�lkod�si jelent�sekben k�zlik a lel�tt vad sz�m�t: eddig �vente Toln�ban 20-30 aranysak�l elejt�s�t jelentett�k be. - A viszonylag alacsony sz�mban az is szerepet j�tszik, hogy a rejtett �letm�dot folytat�, a r�k�n�l �vatosabb term�szet� ragadoz�t nem k�nny� puskav�gre kapni – tette hozz� a szakember.

Tolna megyei vad�szmesterek arr�l sz�moltak be, hogy Fels�ny�k, F�rged, Bogyiszl� mellett a faj megjelent a faddi, Paks k�rny�ki �s a tam�si erd�kben, de Sz�nt�d �s a Velencei-t� k�rny�k�n is l�ttak m�r n�di farkast. A Si�hoz k�zeli ter�leten m�k�d� fels�ny�k-f�rgedi vad�szt�rsas�g vad�szmestere, K�cz�n Csaba elmondta, hogy ter�let�k�n, ahol h�t-nyolc �ve t�nt fel a faj els� p�ld�nya, most k�t csal�d �s t�bb k�borl� h�m �l. Megfigyel�sei szerint csapatban vad�sznak.

- Amikor t�len lesen �ltem, a saj�t szememmel l�ttam, ahogy az �z felkapja a fej�t az aranysak�l von�t�s�ra. Azt az �llatot m�r meghajtotta a ragadoz� - tette hozz� a vad�sz. - Azt mondj�k, r�gcs�l�kkal t�pl�lkozik. Igaz, �r�l�kanal�zist nem v�geztem, de annyi bizonyos, hogy egy vad�szaton megsebzett �zet, vaddiszn�t, ha a vad�szok nem tal�lj�k meg, m�snapra elfogyasztj�k.

K�cz�n Csaba �gy sz�mol, hogy egy csal�dnak egy h�ten egy �zet meg kell ennie, hogy fennmaradjanak, k�vetkez�sk�ppen �vente �gy sz�z �llat lesz a t�rs�g "cs�csragadoz�j�nak" �ldozata. Erre utal, hogy vad�szter�let�k�n j�csk�n megcsappant az �z�llom�ny, b�r a vesztes�geket nem lehet az aranysak�lra r�bizony�tani. - Fels�ny�k �s F�rged t�rs�g�ben kor�bban �vente 70-90 �zet sz�moltak, most j�, ha van t�z – panaszolta a vad�szmester.

Elejt�se t�relmet �s �gyess�get ig�nyel
A vad�szok tapasztalata szerint az aranysak�l elejt�se sokkal nagyobb t�relmet �s �gyess�get k�v�n, mint a r�ka lel�v�se. A n�di farkas a reflektor f�ny�ben nem �ll meg, a ny�lt terepen nem poroszk�l, hanem mindig kocogva halad, �s sokkal �vatosabb a r�k�n�l. Ha egyszer �szrevette a csal�tket elhelyez� vad�rt, t�bbet nem megy oda a h�shoz.

A bogyiszl�i vad�szt�rsas�g ter�let�n �vente h�rom-n�gy egyedet l�nek ki. Ezer Csaba vad�szmester szerint a Gemenc k�zels�g�nek is k�sz�nhet�, hogy m�s ter�letekhez k�pest t�bb aranysak�l jelent meg Bogyiszl� k�rny�k�n, ahol f�leg az �z�llom�nyt ritk�tja, �s a vadmalacokat ejti el. Egy 2010-es vad�llom�nybecsl�s szerint az �zszaporulat jelent�s r�sze elt�nt, amit r�szben a ragadoz� faj jelenl�t�nek tulajdon�tanak.

- A Gemenc Zrt. vad�szter�letei k�z�l a b�da-karapancsai �s a haj�s-homoki ter�leten a legsz�mottev�bb az aranysak�lok sz�ma, de egyre t�bbsz�r tal�lkozni vel�k a gemenci erd�t�mbben is - k�z�lte �rva K�roly, a Zrt. vad�szati oszt�lyvezet�je. - Az �llat b�ven tal�l vizes �l�helyeket Gemencben, �s egy h�szezer hekt�ros, �sszef�gg� erd�ben nehezebb a nyom�ra akadni, mint egy mez�gazdas�gi ter�leten.